Budai Várhegynek a Víziváros felett álló várfalszakasza a múlt század végén került az érdeklődés középpontjába: a Mátyás templom átépítését tervező Schulek Frigyes azért, hogy méltó keretet biztosítson a koronázó főtemplomnak, azzal azonos neogótikus stílusú építményt emelt a középkori falakra. Munkálatai megkezdése előtt kutatásokat végzett a bástyán: ekkor találta meg azt az - általa casamatának nevezett - építményt, melyet később a szakemberek Szent Mihály kápolnaként azonosítottak.

A Szent Mihály kápolna történetéről kevés írásos adatot ismerünk.

Egy 1443-ból származó írás szerint Senftenberger Miklós volt a Szent Mihály kápolna rektora. Szerémi György emlékirataiban leírta, hogy Hunyadi László 1456-ban az ezen a helyen található "kysaythón" próbálta elhagyni a Várat, mielőtt elfogták. A következő említés 1541-hez kapcsolódik, amikor a császári csapatok egyike az ugyanezen a kisajtón jutott be a Várba, ám észrevették, és kiverték őket.

A Budai Várnak a törököktől történt visszafoglalása után Matthey mérnök által készített térkép 1730-ban ezen a helyen egy, a Mátyás templomtól független, félbevágott nyolcszögletű hajóval kialakított kápolnát mutat. Az írásos dokumentumokból az építményt a Budavári Nagyboldogasszony templom melletti temető Szent Mihályról elnevezett kápolnájának alépítményeként azonosíthatjuk. Szent Mihály a halottak védőszentje, tiszteletére emelték a középkorban volt temető kápolnáját.

Az építmény 12 méter hosszú, és mintegy 7 méter széles. Kéthajós terét keleti oldalon nyolcszögű szentély zárja le. Oldalfalai és a teret elválasztó pillérek valószínűleg a XV-XVI. században készültek, míg dongaboltozatának ívei XVIII. századiak. Három oldalról a várfal illetve a Budai Várhegyet alkotó mészkő határolja. Északi falán egy, a vár falát védő ágyúnyílás látható, déli falán a kápolna egykori födémét tartó - valószínűleg XVIII. századi - fafödém gerendafészkei figyelhetők meg. Nyugati falának alsó harmadán erős feketedés látható: ez egy valamikori tűzvész nyoma.

A kápolna az elmúlt két és fél évszázad alatt feledésbe merült. Schulek Frigyes a feltárás után a Halászbástya építési terveit módosította, hogy az értékes építményt az utókor számára megőrizhesse. Ezért csak a statikailag legszükségesebb szerkezetet építette be: az északi hajó keleti végébe egy, a bástya tornyát alátámasztó téglapillér került be. A bejáratokat vékony fallal elfalazták, hogy később megnyithatók legyenek. Schulek a kápolna megközelítését a Szent István szobor felől tervezte megoldani. De a szűkös anyagi lehetőségek miatt erre már nem került sor. A kápolnát századunkban először Gerő Győző vizsgálta meg 1961-ben, majd 1996-97-ben megtörtént régészeti feltárása. Ekkor középkori és barokk kori csontok, edények tömege került elő. Több száz éves Csipkerózsika-álmából életre keltve 1997. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

A kápolnában a liturgikus szertartásokhoz szükséges berendezések mellett helyet kapott az az emléktábla, mely a Budai Vár története során a Várban és a Várért elesett hősöknek és áldozatoknak állít emléket.

"Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is."

(Pál apostol első levele a Korinthusbeliekhez 15,21)

A képeken Szyksznian Wanda kiállítása látható