|
|
|
|
Aranyos-Medgyes (más formában. Aranyos-meggyes, Aranyosmeggyes) a ma Romániához tartozó partiumban,
Szatmár megyében található. Sokszor – nem ritkán a Mednyánszky családdal
kapcsolatos okmányokban, publikációkban is – összekeverik Medgyes
nevezetű várossal, de a két település nem azonos. Több
nevezetes ura is volt Aranyos-Medgyesnek. Templomát a
Báthoryak építették, majd a Lónyaiak birtokolták, a XIX. században a Wesselényi
családé lett a település. Ma is itt található a Wesselényiek
sírboltja. Négyszögletes
alaprajzú, sarokbástyás várkastélya a kárpát-medencei reneszánsz építész egyik
legszebb darabja. Mednyánszky
Mátyás fia, Miklós (+1615-1620), Zrinyi és Pálffy Miklós után, a
XVI. és XVII. század fordulóján Báthory István erdélyi udvarában teljesített szolgálatot.
Érdemei elismeréséül (pro fidelibus servitiis) kapta a fejedelemtől Aranyos-Medgyest.
Miután Báthory elfoglalta a lengyel trónt, Miklós Bánffy Jánossal Beczkóra költözött – később ez vált a család fészkévé. Testvére,
Benedek – aki szintén a fejedelem szolgálatában állott -, azonban Aranyos-Medgyesen maradt, ott is hunyt el. Csak
leánygyermeke volt, ezért írhatta Mednyánszky Dénes kéziratos
családtörténetében: "innét könnyen magyarázható, hogy Aranyos-Medgyesen
a Mednyánszky-birtok és név csakhamar feledésbe ment, fiörökös nem lévén. Ki a
birtokban a nevet is képviselte és fenntartotta volna. (...) A XVII. század
második negyedében épült az aranyos díszű nagy Lónyai kastély és valószínű,
hogy ebbe beleolvadt amaz árván hagyott kis töredék, és e múlékonyságban
fekszik oka, hogy Aranyos-Medgyesen most már nem
lehet felfedezni a Mednyánszky-birtoknak valami helyi nyomdokát..." Miklós,
mikor Beczkóra ment lakni, kéri Trencsén megyétől Armalis expeditioját (a nemesi
levelének, igazolásának kiadását). Ismereteink szerint ezen jelenik meg először
a "de Aranyos-Medgyes" preaditium,
azaz előnév, melyet Miklós a család Magyarországon más ágaitól
megkülönböztetésül használ. Fiai, Jónás és János már aranyosmedgyesieknek
írják magukat. Miklós sorsáról keveset tudunk, valamikor az 1615-20-as évek körül hunyt el. Mednyánszky
Dénes megemlékezik arról, hogy unokafivére, Ede (a festő Mednyánszky László
atyja) fiatal házasként megfordult Aranyos-Medgyesen,
s ő még látta a temetőben az ott elhunyt Mednyánszkyak
sírkövét. Dénes,
mikoron a család genealogiájával
kezdett foglalkozni, több ízben is megkereste az aranyos-medgyesi
elöljárókat, egyházi felelősöket, kérve segítségüket a család ottani múltjának
felkutatatásához. Miután választ nem kapott, pár évre rá személyesen is
elutazott a településre egy, a vidéken járatos ismerősével. Így ír erről: "Aranyos-Medgyesen ráakadtunk egy ott lakó volt
megyehivatalnokra, ki rámutatva a frissen kimeszelt templomra és még körülfekvő
építési hulladékra, jelenté, hogy tavaly fejezték be a teljes
templomrenoválást, mely munkához a kőművesek felhasználták erős jó anyagnak a
számos nagyobb régi sírköveket és beépítették a fundamentum erősítésére…(...)
Fájdalom, két évvel elkésett megjelenésem a helyszínen, pótolhatatlan veszteség
adatszerzésre nézve"” Aranyos-Medgyesen így ma már
nem lelhető fel a család emléke.
Ha valami jobban érdekel, vagy segítségre van szükséged:
|