A ma Lednicróna településhez tartozó egykori falu a Mednyánszky család első birtoka és névadója.
Fényes Elek így ír róla 1850-ben megjelent geographia-jában: "Medne, tót falu, Trencsén vármegyében, Puchóhoz délre 1 órányira, 124 kath. lakos. Földesura a Mednyánszky család"
A Mednyánszky család első bárói előneve a mednei. A cím adományozásáról, az ősi családi fészekről Mednyánszky Dénes így írt a XIX. század végén kéziratos formában fennmaradt családtörténetében:
"Nagy Lajos király az 1347. évi
majd az 1356. évi nápolyi hadjáratában vitézül küzdő Joannes-nek
a Trencsén vármegyei Medne település és ezzel
együtt magyar nemességet adományozta, "melyről a Magyarországban
honosult ezentúl magyar családnak neve is
származott, a vágvölgyi vidék következtében
szláv képzőraggal.
(...)
"Előzetesen
egyszer mindenkorra legyen megjegyezve a név írása változatai tárgyában a
Mezne - Medzne - Medne alakokra nézve, hogy e külömbözetek
pusztán phoneticus jelenségek a mennyiben szláv
ejtésben a sziszegő "dz" vagy
lágyabban a "d" hanghoz vagy élesebben a "z" hanghoz
közeledve ejtetik; - a név alapszava lévén "medzi=között,
közepett=inter" és ezen birtok területi
fekvését jelzi, ugyanis beékelve s körülfogva szigetként két hatalmas várurodalom kebelében - Oroszlánkő és Lednicz - között, mint például a latin "intermamnium", "intermontium"
és efféle szóképzések, annyira, hogy
Mednének sha
nem volt saját független kijárása a nagy közlekedési országos útvonalokra, hanem csak a körülfogó uradalmak
határain keresztül.
(...)
...
mely mindennek daczára egy fél évezreden át maiglan
fenn tudta tartani magábazárkózott önállását,
noha mindössze csak tizenegy házhelyből állott, mely azonban Clan-szervezetet képviselt, minthogy jobbágyföld
benne nem létezett, és az öszves lakosság
eredetileg a család ivadékaiból vezette le származását."
Az 1227. évi honosítási oklevél
nem lelhető fel, azonban Nagy Lajos hártyaokmányra írott adománylevele az
1830-as években a mednei birtokon még megvolt,
többen be is számolnak létezéséről. Ez foglalta magában Joannes de Mezne hőstettét,
mikor is egy ütközet során a király alá adta saját lovát - s mely hőstett
jutalmaként kapta a nemesi címet, és a birtokot. Az oklevelet az 1830-40
között tudományos kutatás céljára kölcsönkérték a családtól, azóta nyoma
veszett.
Még 1889-ben is Mednén hét Mednyánszky család élt - ezeket
melléknevekkel különböztették meg. Ismét Mednyánszky Dénest idézem:
"A községi terület öszves határa mindenestül együtt 501 magyar hold,
mely felvolt osztva 48 részre. - a helyiségben
van ősidőktől 11 házhely, melyek egy közös törzsből eredett
ágakat képviselnek, és helybeli melléknevekkel megkülönböztetnek: /1889.
évben volt állapot:/
- Mednyánszky Dolni vagy Alsó
(...)
- Mednyánszky Garaicsek
- Mednyánszky Garai
- Mednyánszky Trpek
- Mednyánszky Kudelka - ezekből a beczkói
ág
- Mednyánszky Potocsni hajduch
- Mednyánszky Janossko"
Mednén még ma is áll az egykori Mednyánszky-kastély, melyet a XVIII. század végén építettek, s a XIX. század közepén
klasszicista stílusban átalakítottak. Körülötte még áll egy-kettő az egykori kastélypark fáiból. A Lednicrónáról Mednére vezető utat ma a Mednyánszky utcának hívják.
Ha valami jobban érdekel, vagy segítségre van szükséged:
|