|
|
|
|
Miglész ma a kelet-szlovákiai Tőketerebes város (Kassa megye) része.
Az első mednei és miglészi Mednyánszkyak neve az 1700-as évek második felében jelenik meg a családi okmánytárban.
Annyi bizonyos, hogy egy miglészi Mednyánszky Mihály 1764-ben Sajó-ládra költözött, ahol a Pálos rend világi prefektusa. Hogy Mihály a család melyik ágának leszármazottja, nem sikerült felderíteni, még
Mednyánszky Dénes sem tud választ adni rá kéziratos a családfa megalkotásakor.
Mednyánszky Mihály 1786-ban zálogba adja Miglészt Bessenyey Andrásnak, ezáltal a település hosszú időre Bessenyei birtok lesz.
Mihálynak két fia születik, ifjabb Mihály és Antal. Ez utóbbi négy fia közül János minorita szerzetes lesz, Jószef egri kanonok, a papnevelde alkormányzója. A miglészi ág leghíresebb fia Sándor,
aki az 1848-as szabadságharcban Klapka mellett harcol, ezredesi rangig jut, majd Klapkával, Kossuth-al tart az emigrációba.
Az 1860-as évek végén hazatér, országgyűlési képviselő lesz.
A család ezen ágából származó másik Mednyánszky Sándor (a szabadságharcos Sándor unokaöccse, Mihály fia) 1906-ban Heves megye főügyésze. Fia az 1893-ban született Miklós.
Ha valami jobban érdekel, vagy segítségre van szükséged:
|