|
A család története a XIII.századtól a XX.századig A kezdetek, a Mednyánszky család
neve A
Mednyánszky családban évszázadokon át öröklött családi hagyomány, miszerint az elődők II. András királlyal Halicsból költöztek be
Magyarországra, s honosításukra 1227-ben, azaz az Aranybulla után öt évvel
került sor. Az
első, név szerint említett családtag a Joannes
de Mezne de miles volt. Nevének,
és a Mednyánszky név magyarázatát Mednyánszky Dénes az 1895-1901 között írott geaológiájában - kéziratban
fennmaradt - (családtörténetében) így magyarázza: Nagy
Lajos király az 1347. évi majd az 1356. évi nápolyi hadjáratában vitézül küzdő Joannes-nek a Trencsén vármegyei Medne település és ezzel együtt
magyar nemességet adományozta,
"melyről a Magyarországban honosult ezentúl
magyar családnak neve is származott, a vágvölgyi
vidék következtében szláv képzőraggal." (...) "Előzetesen
egyszer mindenkorra legyen megjegyezve a név írása változatai tárgyában a Mezne - Medzne - Medne alakokra
nézve, hogy e külömbözetek pusztán phoneticus jelenségek a mennyiben szláv ejtésben a sziszegő "dz" vagy
lágyabban a "d" hanghoz vagy élesebben a "z" hanghoz
közeledve ejtetik; - a név alapszava lévén "medzi=között, közepett=inter" és
ezen birtok területi fekvését jelzi, ugyanis beékelve s körülfogva szigetként
két hatalmas várurodalom kebelében - Oroszlánkő és Lednicz - között, mint például a
latin "intermamnium", "intermontium" és efféle szóképzések, annyira, hogy Mednének sha
nem volt saját független
kijárása a nagy közlekedési országos útvonalokra,
hanem csak a körülfogó uradalmak határain keresztül. (...) ... mely
mindennek daczára egy fél évezreden át magilan
fenn tudta tartani magábazárkózott
önállását, noha mindössze csak tizenegy házhelyből állott, mely azonban Clan-szervezetet képviselt, minthogy
jobbágyföld benne nem létezett, és az öszves
lakosság eredetileg a család ivadékaiból vezette le származását." Az
1227. évi honosítási oklevél nem lelhető fel, azonban Nagy Lajos hártyaokmányra
írott adománylevele az 1830-as években a mednei
birtokon még megvolt, többen be is számolnak létezéséről. Ez foglalta magában Joannes de Mezne hőstettét, mikor is egy ütközet során a király
alá adta saját lovát - s mely hőstett jutalmaként kapta a nemesi címet, és a
birtokot. Az oklevelet az 1830-40 között tudományos kutatás céljára
kölcsönkérték a családtól, azóta nyoma veszett. A
CSALÁD TÖBB ÁGRA VÁLÁSA Az ősi birtok: Medne Még
1889-ben is Mednén hét
Mednyánszky család élt - ezeket melléknevekkel különböztették meg. Ismét
Mednyánszky Dénest idézem: "A községi terület öszves határa mindenestül együtt
501 magyar hold, mely felvolt
osztva 48 részre. - a helyiségben van ősidőktől 11 házhely, melyek egy közös
törzsből eredett ágakat
képviselnek, és helybeli melléknevekkel megkülönböztetnek: /1889. évben volt
állapot:/ - Mednyánszky Dolni vagy Alsó (...) - Mednyánszky Garaicsek - Mednyánszky Garai - Mednyánszky Trpek - Mednyánszky Kudelka - ezekből a beczkói ág - Mednyánszky Potocsni hajduch - Mednyánszky Janossko Aranyos-Medgyesi
és a beczkói ág A
család évszázadok óta viselet nemesi előneve a "mednei és aranyos-medgyesi"
preaditum. A
partiumi (s nem erdélyi) Aranyos-Medgyest
az erdélyi udvarnál szolgálatot teljesítő Miklós kapta érdemei jutalmául
Báthory Istvántól. Miután Báthory elfoglalta a lengyel trónt, Miklós Bánffy
Jánoshoz, a bolindóczi, más
néven beczkói várúrhoz került mint titkár, s ott is
ragadt. Vele kezdődik a család beczkói
ága, mely a legtöbb s leghíresebb Mednyánszkyakkal
ajándékozta meg a hazát. Róla annyit tudunk még, hogy 1620-ban hunyt el, fia
volt az a Jónás, ki már Beczkón
született. Testvére,
Benedek Aranyos-Medgyesen
telepedett le, neki csak lány leszármazottja született. A
Beckón letelepedett ágból
született Antal 1750-ben Mária Teréziától kap bárói rangemelést. Pál ága
azonban két nemzedék után kihal, a bárói rangot Mednyánszky Antal és
leszármazottai viszik tovább egészen a jelenkorig. Ebben
az ágban olyan neves családtagokat sorolhatunk fel, mint a tudós Alajos és fia,
Dénes, a 48-as szabadságharc első mártirja,
Mednyánszky László őrnagy, vagy a harcos tábori lelkész, Cézár. a Szintén
beczkói születésű Mednyánszky László festő, az előbbi
unokaöccse, a család legnevezetesebb tagja. a Pozsonyi ág Miklóstól
származik a család pozsonyi ága is. Jónás testvére, a detrekői várkapitány János (+1672) Pozsonyban
telepedett le. Fia, Pál az, aki 1688-ban a család első bárói rangra emelését
kiérdemli (I. Lipót adományozza számára 1688. XII. 20-án kelt oklevelében). A
család azonban három nemzedék után, a pozsonyi Antal gyermekeivel kihal. Pál és
fia Pál Lipót nagy vagyont szerez (Pozsonyban is van két palotájuk), de az
utódok a vagyont felélik. Sissó-i ág A Mednyánszky család három nemzedéke nevezhette
magát sissói
leszármazottúnak a XIX. századig. András unokája, Ferenc költözött Sissóra. Két fia született, kik
közül János a gödöllői Grassalkovich
uradalom jószágigazgatója volt. Az ő lánya volt az a Mednyánszky Berta, akibe
Petőfi halálosan beleszeretett, s akit feleségül is kért apjától. Petőfi a
teljesületlen szerelem hatására írta Szerelem gyöngyeinek című kötetben összegyűjtött verseit. Bertának három fiútestvére volt (Tivadar, Ede és
János), nagybátyjának
Józsefnek pedig három fiú leszármazottja (György, Ernő és József). Ők már
megélték XX. századot, így a ma élő Mednyánszkyak
részben őket tudhatják ősüknek. A családfa utóbbi egy évszázados felállítása
még a jövő feladata... A
sissói ág az eredeti nemesi
címert a Mednyánszky Dénes által leírt változatban használta: "A három nyíl alatt függ vadászkürt,
felül oldalt csillag és félhold. Birtokomba került egy markos nagy vaspecsét
sárgaréz nyomólappal, körülírásban a név predicatuma:
da eadem et Kis.Cheviny
/: Chlivény, oszlán táján, hol kis birtokuk is
volt.:/". Ezt a címert láthatjuk a
fent említett Mednyánszky János sírján a szlovákiai Szedmerőc (Sedmerovce)
temetőjében. Miglészi ág A
család zempléni ágának eredetéről annyit tudunk, hogy 1764-ben az akkor már miglészi előnevet viselő Mihály a
Zemplén vármegyei Sajó-ládra, költözik Fia, Antal Egerben telepszik meg. Négy
fiúgyermeke közül kettő egyházi szolgálatba áll (József egri kanonok, János
minorita szerzetes lesz), ám negyedik fia az a nevezetes Sándor, ki Klapka
mellett harcol a komáromi várban, majd elkíséri őt száműzetésébe is. Mednyánszky
Dénes kéziratban fennmaradt családtörténete és címerleírása szerint a miglészi ág ugyanazt a címert
használja, mint a beczkói
ág, ám a bárói korona nélkül. Ebből arra lehet következtetni, hogy a miglészi ág valamikor az 1688-as
bárói rangra emelés előtt vált ki a családból. Napjainkban
a két, dokumentáltan fennmaradt Mednyánszky család, a bárói beczkói és a nemesi miglészi tagjai mellett minden bizonnyal a sissói ág tagjai is megtalálhatók
hazánkban, no és persze a környező országokban. Többen nevük végén -i betűt használnak –y helyett,
de ezzel együtt a nagy család
tagjai ők is… PAPOK,
KATONÁK, HIVATALNOKOK, TUDÓSOK Legyenek
bár a család bármely ágának tagja, a Mednyánszkyak
az elmúlt évszázadok során mindig a haza szolgálatában állottak. Itt szinte
lehetetlen felsorolni, ki, melyik családtag milyen szerepet, állást töltött be,
de néhányat nem lehet említés nélkül hagyni. Mednyánszky
József, az 1849-ben Haynau által kivégzett László atyja azt tartotta, minden
nemesi család akkor marad fenn, ha
"Egy fiú a hadseregben, egy az államgépezetben, egy pedig az
egyházban". A
Mednyánszkyak között
találunk várkapitányokat, mint Jánost, aki Várpalota, vagy egy
később élt Jánost, ki Detrekő
kapitánya volt. A legmagasabb katonai beosztást az 1780-ban elhunyt Miklós érte
el, aki altábornagyi rangig vitte, s nem kisebb vár, mint az itáliai Mantua várának volt parancsnoka.
Legnevesebb - és időben hozzánk legközelebb álló - a Haynau által kivégzett
honvéd őrnagy, László. A
Mednyánszkyakhoz mindig
közel állt a tudomány, melybe beletartozott az akkori időkben igen nagyra
tartott hivatali szolgálat - több alispán is volt a családban, de Alajos
például egészen a főispánságig vitte -, vagy az irodalmi, tudományos
tevékenység. A
különböző forrásokban az összesen mintegy 55-56 beazonosítható foglalkozással
rendelkező családtag közül tizenegyen választottak katonai pályát, nyolcan
udvari, míg tizenegyen közhivatali állást töltöttek be. Majd' ötödük, tíz
családtag lépett egyházi szolgálatba az évszázadok során, voltak közöttük
egyszerű falusi papok is, de többen igen magas egyházi rangot (egri
kanonok, földvári apát) szereztek. A XIX. században négy Mednyánszkyt tudunk
felsorolni, akik országgyűlési képviselők voltak: Dénes, Árpád, Sándor és Ede.
Tudósi, művészi pályát hat Mednyánszky választott, közöttük a világhírű
festőművész, László. A
család a legnagyobb magyar főúri családokkal állt rokonságban: a beczkói hét nemes családot (Révay, Nádady, Esterházy) a kezdetektől fogva rokoni szálak
fűzték a Mednyánszkyakhoz,
de találkozunk a házastársak között Andrássy, Majláth, Ghyczy,
Bay leszármazottakkal is. MEDNYÁNSZKYAK
A XX. SZÁZADBAN A
századforduló után, de főként a két háború között a család tagjai szerteszét
szóródtak az országban, a világban. Mednyánszky
Dénes családfáját, a család történetét feldolgozó kéziratát 1900-ban lezárta.
Az ezt követő évek történései, a család tagjainak sorsa egyelőre még
feldolgozatlan, de remélem, hamarosan mód lesz ezt pótolni. A
XX. században – így napjainkban is – a család számos tagja szerzett jogosan
megérdemelt hírnevet magának. 1926. decemberében Londonban
rendezik az első nemzetközi asztalitenisz-versenyt. A házigazdákon kívül
Németország, Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia és India csapata vesz részt.
Az
első asztalitenisz-világbajnokságon elsöprő fölénnyel nyernek a magyarok: férfi
egyesben az akkor harmincöt éves Jacobi Roland, a nőiben viszont a tíz évvel
fiatalabb Mednyánszky Mária neve került az első világbajnoki eredménylista
élére. A férfi páros trófeája a Jacobi-Pécsi Dániel kettősé lett, míg a vegyes
párost a Mednyánszky-Mechlovits
Zoltán duó nyerte. Mednyánszky
Mária ezután még négyszer nyer egyéni világbajnoki címet, összesen (páros
versenyszámokkal együtt) tizennyolcszor állhat a világ legjobb
asztaliteniszezőjeként a dobogó legmagasabb fokára. Több
mint 50 éven át volt tagja a Fővárosi Operettszínháznak
Mednyánszky Ági, a Szabó család nélkülözhetetlen Icukája, ki a két világháború
között nővérével együtt lép fel zenész színházakban, és már 17 évesen komoly
szerepeket játszik filmekben is. Évtizedeken át a hazai színjátszás meghatározó
tagja, és csendes jókedélységével,
szeretetre méltó természetével mindenki kedvence. Főbb filmszerepei: Heten mint a gonoszok (1943), Szováthy Éva (1944), Kétszer
kettő néha öt (1955), Szemüvegesek (1969). 1957-ben,
a magyarországi televízióadás beindulásakor Mednyánszky Ágit kérik fel az első tévébemondónői feladat
ellátására: az arcával, hangján szólalt meg hazánkban először az új technikai
vívmány. Bár
egész életében játszott a színpadon, az utolsó éveiben egyre több, és több
szerepet kapott; újra felfedezték a rendezők. 2010-ig játszott színházában a
Kabaré, a Cigánybáró, a Muzsika hangjai, Marica grőfnő és más darabokban. Az
elmúlt évek meghozták számára a sokáig elmaradt szakmai megbecsülést is:
elsőként ő kapta meg a MASZK Színészegyesület Gobbi Hilda díját, és 2004-ben a Magyar Operett
Napján Életmű-díjjal jutalmazták. A Fővárosi Operettszínház örökös tagja. Mednyánszky
Ági említett nővére az a Mednyánszky Henriett, aki balett tánctanárként
fiatalok ezreit tanította a modern balett rejtelmeire. Sajnos
ma már egyikük sincs velük. Ági 2015-ben Henni
2017-ben hagyott itt minket. Hennire tanítványai sok-sok évtizeddel
később is szeretettel emlékeztek. Fia Balázs Péter, a neves színművész, jelenleg
a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója.
Ha valami részletesebben érdekel, esetleg segítségre van szükséged:
|
