A CSALÁD CÍMERÉNEK TÖRTÉNETE

 

Amint azt a családi feljegyzések és emlékezet tartja, a családot II. András király honosította az Aranybulla után öt évvel, azaz 1227-ben.

A mednei birtokot és a nemességet Nagy Lajos királyunk adományozta távoli elődünknek harctéri tetteiért 1356-ban. Ennek okmányáról Mednyánszky Dénes így ír:

 

"Hártyaokmánya Mednén létezett még a 19. század első harmadában, sokan látták, ismerték, sőt az én családom körében is annyira, hogy már gyermekkoromban is hallottam elmondani az okmányban foglalt indokolást is…

…Ezen alapvető okmány 1830-40 közt a birtokos család állítása szerint tudományos vizsgálat céljára kölcsönkéretett és adatott, azóta nyomtalanul eltűnt, és soha ki nem lehetett nyomozni, hová jutott? Honnét volna visszaszerezhető?"

 

Sajnos az okmányról másolat sem készült, így teljes szövegének ismerete nélkül nem állapítható meg, hogy valóban ezen okmányban kapta-e a család címerét, amint azt a családi legendárium tartja.

 

Annyi bizonyos, hogy a családi címer első változata a mai napig meglévő címe belső képét, a pajzson egymásra keresztben fektetett három nyílvesszőt ábrázolta. Ez volt a Mednyánszkyak ősi jelvénye, s a további címerváltozatokban ezt meg is tartották.

 

A legkorábbi olyan címer-leveleket (armalisok-okat) melyeken a nyílvesszőket tartalmazó Mednyánszky-címer változatok megjelennek, a XVI. századból ismerjük. Ezek kibocsátásának indokait nem ismerjük. Ismét Mednyánszky Dénest idézem:

 

"Aránylag újabb korszakokban, ezen antiqui et indubitati Nobiles kiknél négy atyai  négy anyai nem ős világosan elismertetik: mi czélból kértek és vettek még pedig birtokaik, székhelyeik vidékén új Armalist? Biztosan nem jelezhetjük. Mert ha ki máshová költözött, vagy birtokot szerzett és házasodott és más országrészben vagy akár meg yében mint jövevény az ő nemességét bizonyítani vagy megújítani óhajtotta, azt hanem Trencsénymegyében honos és birtokos Mednyánszky nemesek Rudolf uralkodása alatt impetrálnak új Armaliskokat még pedig egymástól külömböző alakváltozatokkal…"

 

Az évszázadok alatt több változáson esett át az ősi Mednyánszky-címer. I. Ferdinánd 1561-es címer-megerősítő és kibővítő okmányában még az eredeti címerrel találkozunk: vízszintesen osztott pajzs, felül vörös, alul ezüst, három keresztbe helyezett, felfelé álló nyílvesszővel, melyek közül a középső felül csonka, a két oldalsó vashegyben végződik. A foszladék (a címer körüli növényi díszeket, leveleket nevezi így a címertan) jobb oldalon ezüst-vörös, a bal oldalon arany-kék. A címerek esetében a két oldal nem a néző, hanem a címer felől értendő, azért a köznapi nézettel éppen fordított az oldalmeghatározás. Ferdinánd bővítése a a pajzs fölé helyezett magas lovagi-torna sisakra és az azon fekvő (a győzedelmes hősre utaló) zöld babérkoszorúra vonatkozott. A sisak körül két sasszárny helyezkedik el, színezésük fordítottja a foszladéknak.

 

Mednyánszky Dénes megemlékezik e címer azon változatáról, melyet a sissó-i ág használt:

 

"A három nyíl alatt függ vadászkürt, felül oldalt csillag és félhold. Birtokomba került egy markos nagy vaspecsét sárgaréz nyomólappal, körülírásban a név predicatuma: da eadem et Kis.Cheviny /: Chlivény, oszlán táján, hol kis birtokuk is volt.:/"

E címer fennmaradt egy, a sissói ág tagjának sírkövén. Valószínűleg annak a bizonyos Mednyánszky Jánosnak sírját láthatjuk a szlovákiai Szedmerőc (Sedmerovce) temetőjében, ki a gödöllői Grassalkovich kastély inspectora (jószágigazgatója) volt, s ki arról lett nevezetes, hogy az ő gyönyörű szőke hajú lányába, Bertába szeretett bele Petőfi Sándor. A sírkövön a mednei Mednyánszky címer a fentebb leírt változatban (kürttel, csillaggal, holddal kiegészítve) látható. Ismereteim szerint a sissói ágban két János volt, s a sírkő felirata szerint ez az idősebb emlékére állíttatott 1855-ben.

 

1585-ben Rudolf király által kibocsátott címerlevélben a nyilak már függőlegesen hasított, vörös és kék színezésű pajzs található, a bal oldali mezőben három nyíllal, a jobb oldali vörös mezőben egy arany színű, álló, feszített húrú íj, melyen kifelé mutató nyílvessző fekszik.

 

1600-ban Rudolf újabb, Mednyánszky Miklós részére kibocsátott Armalisa számára a címer legjelentősebb bővítését hozza (ez egyben a nemesi rang megerősítése volt):  a szintén vörös-kék hasított pajzs alján a Magyarországot jelképező hármas halom helyezkedik el zöld színben, felette a három, keresztbe helyezett nyilat egy korona fogja össze.  A sisak felett oromdísz jelenik meg: egy ágaskodó, (heraldikailag) jobb oldalra néző egyszarvú.

A család mednei ága mai napig ezt a címert tudja magáénak.

 

Az 1688-as, majd 1750-es főrendi emelésnél a bárói címer megalkotásához az 1600. évi Miklós-féle címert vették alapul. Bővítésében a hasított pajzsban a hármas halom két oldalán egymással szembe forduló, ágaskodó egyszarvút találunk, melyek koronát tartanak, s a korábban is megismert három nyílvessző ebben helyezkedik el. A bárói rang jelképeként a címer tetején megjelenik a hét ágú bárói korona.

A későbbi években ezen címer egyszerűsített, vagy bővebb változata jelenik meg a Mednyánszky családhoz köthető okmányokon, de a motívumok már nem változnak. Ezt a címert használja a beczkói ága, valamint a bárói korona nélkül a miglészi Mednyánszkyak.

Ez utóbbi alapján arra következtethetünk, hogy ezen ág kiválása még az 1688-as bárói rangemelés előtt történt.

Ha valami jobban érdekel, vagy segítségre van szükséged: