Mednyánszky Sándor honvéd alezredes (1866-tól ezredes) 1816-ban született Egerben, a család kisnemesi ágából. Egerben és Budán végez gimnáziumot, majd a császári hadseregben szolgált, melyből a negyvenes évek elején kilép.

1848 nyarán a honvédseregbe lépett és Aulich II. hadtestében harcolta végig a téli és tavaszi hadjáratot. Novembertől hadnagy, majd főhadnagy. 1849 júliusától kezdve - ekkor már őrnagy - Komáromban működött, mint zászlóaljparancsnok. Az augusztus 3-i sikeres kitörés után, Klapka megbízásából, egy kisebb csapat élén Veszprémig nyomult és több ezer újoncot hozott Komárom várába. Augusztus 18-án alezredessé léptették elő, s részt vett a Haynauval megindult alkudozásokban.

1850 elejétől emigrációban él az elzászi Colmarban, majd Angliában. Igyekszik békíteni azokat az ellentéteket, melyek az emigrációban lévő magyarok között a szabadságharc bukásának okai megítélése miatt keletkeznek. És amelyek végül is az emigráció szétesését eredményezték.

Londonba ment, s ott élt tizenhét évig. 1866-ban Klapka légiójához csatlakozott, Klapka ezredessé lépteti elő és vezérkari főnök a poroszországi magyar légiónál. Ezután Kossuth Lajoshoz költözött Torinóba.

Sándor a szabadságharcban mutatott bátorsága mellett talán még fontosabb szerepet játszott a bukás utáni évtizedekben.

Az emigrációban - noha ő maga sem készül rá, és nem is szán magának ilyen szerepet - fontos feladat hárul rá. Ő lesz az egymással vitázó emigránsok között az, aki megpróbálja az egykori fegyvertársak, majd ellenfelek között a békítést. Józan, egyszerű felfogásával, meggyőző erejével és tiszta hazaszeretetével azon igyekszik, hogy a külvilág előtt a magyar ne mint egymást csepülő, egyet soha nem értő nemzet mutatkozzék.

Klapka mellett van, és amikor útjai különválnak, napi, heti rendszerességgel leveleznek. Jó átlátó képessége, mértékletessége, takarékossága sokat segít az emigrációban levőknek. Nem csak elvi, de gyakorlati segítséget is nyújt társainak - köztük távoli rokonának, Cézárnak is. Emigrációja elején családja elzászi kapcsolatai révén pihen meg, majd futárszolgálatokat teljesít Klapka és Kossuth között. Megfordul Angliában is: Londonban a Westbourne Grove 14-ben lakik, majd Lewishemben. Beszámol Klapkának Kossuth angliai sikereiről. Leveleiből rengeteg személyes sorsot, adatot ismerhetünk meg az emigráció tagjairól.

Sándor jó kedélyével gyakran segít átjutni társainak a nehéz időszakokon. Azon kevés emigráns közé tartozik, akit azt emigráció minden "ellenséges oldala" kedvel, elismer.

1869-ben hazajött, s szigetvári kerület képviselője - a 48-as párt tagjaként - 1875-ben bekövetkezett haláláig.

Ekkor 23 éves az a Mednyánszky, aki családjának a legnagyobb hírnevet szerezte: a festő László. Mivel róla könyvek, írások tucatjai jelentek meg, festményei majd minden múzeumunkban ott találhatók, most nem írok.

Források:

Internet:

1. Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban

2. Klapka György emlékiratai

3. Hermann Róbert: A tábornok úr kézipénztára (A Görgey féle "sikkasztás" története)

4. A veszprémi Piarista Gimnázium honlapja

5. Albert Gábor: A Kossuth ellenes emigráció (Szemere Bertalan levelezése

6. Hermann Róbert: Görgey emlékiratai és a Kossuth-emigráció