Amint a János, László vagy Józefa név, úgy a József is sűrűn előfordul a Mednyánszky családban.

Legnevezetebb közülük - és korban is legközelebb áll - az a Mednyánszky József, aki maga is sok dicsőséget szerzett katonaként a családnak. Fiai követték apjukat, nem véletlen, hogy gyakran emlegetik őt és családját úgy, mint Jókai "Kőszívű ember fiai" című regényének lehetséges forrását...

Mednyánszky József 1789-ben született. Atyja, idősebb Mednyánszky László, édesanyja, a grófi Esterházy családból származó Jozefa arra törekedett, hogy gyermekük minél műveltebb legyen. József bejárta fél Európát, részt vett a napóleoni háborúkban.

Malonyai Dezső így ír róla:

"egy elzászi hű bonapartista családból hozta haza Beckóra szeretett párját, a szépséges Ricber Eleonórát.

Ritka műveltségű, nagy eszű, hatalmas akaratú magyar asszony lett a francia leányból, akit idegen földön, két ütközet között gyűrűzött el a magyar levente; nagy akaraterejére szüksége is volt idehaza utóbb, amikor a magyar szabadsharc folyamán csapás, gond, megviseltetés, gyász, szenvedés csak úgy zúdalt reá s ő meg nem roskadt, - akkor sírt, amikor senki sem látta. Martir-glóriával feje fölött, az elsők között áll a magyar nagyasszonyok sorában."

Mednyánszky József Beczkón telepedett le feleségével. Itt születtek fiai, a 48-as mártír honvéd őrnagy László, Cézár, ki tábori papként szolgált a honvédseregben. Harmadik fia, Ede szintén harcolt a 48-as szabadságharcban. Fia, László, a festőművész nagyon szerette nagyapját, nagyanyját. Richert de Vihr Eleonora jó harminc évvel élte túl férjét, elvesztése Lászlót nagyon megviselte.

Mednyánszky József - aki maga is fegyvert fogott idős kora ellenére, mikor kitört a szabadságharc - azt tartotta, minden nemesi család akkor marad fenn, ha "Egy fiú a hadseregben, egy az államgépezetben, egy pedig az egyházban". Fiait így is nevelte, akik becsülettel teljesítették ezen elveket.

---

Ha valami jobban érdekel, vagy segítségre van szükséged:

---