A második kísérlet arra, hogy Mednyánszky különleges formájú és tartalmú naplója kiadásra kerüljön. A két háború között erre nem volt mód.

A több tucatnyi kis napló egyik különlegessége, hogy a festő számos vázlatot, rajzot ezekben rögzített.

Több helyen a még anyai nagyapjától tanult görög betűkkel írta naplóját, hogy amennyire lehet, rejtse gondolatait. A naplók szövege, tartalma még a bennük található grafikáknál is értékesebbek. Mednyánszky teljes nyíltsággal ír érzéseiről (melyek - mint ma már ismert - férfiak felé irányultak). A szeretet, szerelem és a ragaszkodás olyan megnyilvánulásaival találkozunk az általa leírt sorokban, mely a "hagyományos"-nak nevezett kapcsolatokban is ritka.

Természetesen az adott korban (1960-as évek) e témák nem jelenhettek meg a könyvben, egy erősen cenzúrázott naplót olvashat az ember. A teljes szövegek csak jó 40 év múlva, a Mednyánszky életét és világát teljes egészében feldolgozó és bemutató években kerülhetett napvilágra.

Ezzel együtt a mű nagyon fontos része a Mednyánszkyt bemutató irodalomnak.