|
Mednyánszky János (1747-1833)
Életrajzi adatok
Születési dátum: 1747
Születési hely: Pozsony
Szülei: Mednyánszky József és Marianna de Beyne
Foglalkozása: belső titkos tanácsos
Házastársa:
Gyermekei:
Elhunyt: 1833
|
|
A család harmadik nevezetes János keresztnevű tagja már nem hozott annyi dicsőséget a névre, mint várkapitányként szolgáló hősei.
Az 1747-ben a pozsonyi ágból született Mednyánszky János (a detrekői kapitány dédunokája) a bécsi Theresiánumban tanult. Kitűnő tanuló volt, sub augustissimis auspiciis szigorlatot tett, azaz a felséges császári dicséret jutott osztályrészéül. Ennek, vagy talán valami másnak köszönhetően az udvari kancelláriánál József császár által azonnal, minden szolgálati utat mellőzve valóságos belső titkos tanácsosnak nevezték ki - ami kortársai között nagy feltűnést keltett, mert ezen rangot a hivatalnokok a pályafutásuk végén, sok évtizedes szolgálat alatt szokták elérni. Mindenki azt kérdezte, mi lesz vajon még ebből a fiatalemberből, ha már ilyen korán ilyen magas rangot ér el.
A kancelláriánál ő foglalkozott a kereskedelmi ügyekkel (kül- és belkereskedelem, engedélyeztetés, vásárpénzek mértékének meghatározása), a folyószabályozási és hajózási ügyekkel, iparügyekkel (pl. az iparosok, gyárosok statisztikájának elkészítésével, az inasok, tanonocok ügyével), de hozzá tartoztak a nemességi ügyek és még a szerencsjátékügyek is.
Sajnos Mednyánszky János egész pályafutása alatt (ami jó hosszú volt, hiszen 1830-ban, 86 éves korában hunyt el) nem jutott előbbre.
Mednyánszky Dénes kéziratos családtörténetében így ír róla: "Hosszú orra miatt 'Schnepf' néven volt ismeretes, és némi különcz életszokásai felől holmi figurázó adomák keringtek..."
A János halálakor alig 3 éves Dénes igen visszafogottan, mondhatni szemérmesen ír a századfordulón a neves, vagy inkább hírhedt távoli rokonról.
Az igazság az, hogy a hosszú életet megért Mednyánszky János nem másnak köszönhette hivatali rangját, címét, hírnevét, s csúfnevét, mint annak, hogy kezdetektől fogva a császár bizalmasa, hírszerzője, egyben besúgója volt.
Számos dokumentum maradt fenn erről a ténykedéséről; mind hivatali működésében, mind a körülötte lévőkkel kapcsolatban igyekezett ártani akinek csak tudott - személyes előrejutása érdekében.
Ha kellett, összeesküvőket jelentett fel (állítólag még a Martinovics féle mozgalom leleplezésében is szerepet játszott), ha kellett, a hivatali feletteseit árulta be, vagy akadályozta meg előre jutásában, de még olyan okirat is fennmaradt, mely szerint azért kérte felvételét a Budai Olvasókörbe, hogy - amint az uralkodónak küldött 1793. november 13-i bizalmas jelentéséből kiderül -, a tagok gondolkodását kiismerhesse. A velük folytatott beszélgetést így összegezi: "... amit mondtak, hátrányos Felséged jogaira és az ország alkotmányára, és szemben áll azzal; ahogy az ilyen gondolkozású emberektől nem is lehet mást várni".
Mednyánszky János tehát nem nevezhető a család dicsőséges tagjának... S feltételezem, hogy a Dénes által említett csúfnév - "Schnepf" - sem csak hosszú orra miatt ragadt rá. A szó ugyanis németül csigát, férget is jelent...
Ha valami jobban érdekel, vagy segítségre van szükséged:
|