Mednyánszky Lajos fia, a 9 testvér közül a legidősebb. 1840-be született a Zsolna megyei Divinkán.

Követi a családi hagyományt, ő is egyházi szolgálatba áll, 1864-ben szentelik pappá. Beczkón lesz plébános, mellette irodalmár, sokat munkálkodik a pánszláv eszme érdekében.

A szlovák irodalomtörténet a nagyobb szlovák írók és hazafiak között tartja számon. Őt tartják a szlovák szürrealista és szabadversek atyjának. Regények, útleírások is kerültek ki tolla alól. Több cikke is megjelenik cseh és morva lapokban, melyek nem ritkán lázításnak minősülnek. Éveken át szerkeszti a Szent Adalbert Társulat által kiadott tót nyelvű katolikus naptárt.

Jó eszmetársakra talál a hasonló célokért harcoló lengyel pánszláv mozgalmakkal. Maga is beszél lengyelül, verseket fordít szlovák nyelvre, illetve az ő írásai is megjelennek Lengyelországban.

Mednyánszky Márton Dušan Sava Pepkin és (szülőfaluja után) Martin Divinka-Svedernický néven publikált. Az előbbi néven jelent meg 1876-ban két kötetes verses könyve is, melyből érdemes egy versrészletet idézni:

Hol a hazám?

Kde domov moj? Tam, kde vetrom smrek sa chveje, Tam, kde slávskych predkov deje,

Matka svojeti spomína. Aj tam žúba má otčina, Tam vlasti moja milená.

Je Slovensko domov moj.

Fordítás:

Hol a hazám? Ott, ahol a szél fenyőt rázza Ott, hol a szlávok ősei éltek

Édes anyám emlékeztet Ott van a szeretett szülőhaza, Ott van ezer éve.

Szlovákia az otthonom.

 

Mednyánszky Márton volt Mednyánszky Józsa és Zsámbokréthy Pál lányának keresztapja. 1891-ben visszavonul Trencsén megyei birtokára, ahol 1899-ben bekövetkezett halálig él. A családi hagyománytár szerint temetésén családtagjai (csak azért is) magyar dalokkal búcsúztatták...