Idősebb Pál fia, teljes nevén Pál Lipót 1673-ban született.

Apja hivatását folytatja, ő is a közszolgák nehéz kenyerét eszi. Mivel nagyjából egyazon körökben mozognak, feladatai hasonlatosak apjáéhoz (s Pál Lipót is elismert hivatalnokként működik), gyakran tévesztik kettejüket össze a korral foglalkozó művek. Ő is kamarai igazgatói posztig viszi, s apja után több ízben éppen a kassai kamara ügyeinek intézője lesz (1708-ban és 1717-ben).

Míg idősebb Pál egyértelműen I. Lipóthoz köthető, fia már inkább Mária Terézia korának embere. Ott van a császárnő esküvőjén, magas megbecsülés éri, ő lehet a hat főrendi étekfogó egyike.

Mednyánszky Pál Lipót apjához hasonlóan igyekszik is birtokait, a család vagyonát gyarapítani.

Erről így ír Mednyánszky Dénes:

"Mindkét Pál, apa és fiú, sikerrel működtek jövedelem és vagyonszerzésben, szántva és aratva hivatalos teendőik mezején, mert mint kamara ők táplálták a fiscust, viszont igyekeztek az általuk hizlalt tehénből maguknak is tejet fejni, vajat köpülni. Jövedelmező kiküldetések hoztak magas napidíjakat és jutalékokat, több alkalommal kieszközöltettek igen tetemes összegekben kegyadományok és jutalmak 6-10-12 ezer forintban, és egy egész sor kisebb-nagyobb donatio: pozsonyi belvárosi curia /a bárói család a múlt században kéz házat bírt a városban, melyek egyike, a főtéren, a jelen század közepéig viselte a család nevét/ biliczi birtok, Ghymesen, Thurzó féle részek lietavai uradolomban, Ráczfejthő, tokaji szőlők, Komjáth, s több efféle, hol valami összekaparászni lehetett, másrészt ellenben a szerzett vagy megtakarított pénzeket beruházásokra fordították, zálogjogon birtokrészeket szereztek, és fáradhatatlanok voltak nőági ősiségi jogokat mindennemű keresetekkel szorgalmazni..."

Így szerzett például birtokot Pál a tóthi Lengyel famíliából származó nején, Ordódy Clárán keresztül Rajkán,  Lietaván, Vágbesztercén is.

Szükség is volt az ilyen vagyonszerzésre, mert azokban az évtizedekben (XVII. század vége, XVIII. század eleje), a Thököly- és Rákóczi féle felkelések miatt az ország gazdasági helyzete igen ingataggá vált. Az állam alkalmazottai éveken át nem kapták meg juttatásaikat, kiadásaikat saját maguknak kellett állniuk. Amikor atyja, idősebb Pál meghal, özvegye Ordódy Klára kérelemmel fordul a kincstárhoz, hogy ura elmaradt járandóságát fizessék ki neki, mert már kénytelenek voltak csekély ingóságukat is elzálogosítani, férje eltemettetésére is alig jutott pénz, a hitelezők miatt már az utcára sem mernek kimenni.

Pál Lipót 1710-ben, a szintén a kamarának írott kérvényében elmondja, hogy a harcok miatt csak a Nyitra megyei birtokain 15.000 forint kárt szenvedett el. Ebben a korban ez nem volt ritka, hiába voltak birtokok a nemesek kezében, a folyamatos harcok miatt ezekből semmilyen bevételeik nem voltak, sok esetben még csak megközelíteni sem tudták őket. 

Mednyánszky Pál Lipót kétszer házasodott. 1696-ban a grófi Esterházy családból származó Péter leányát, Clarát veszi el, aki valószínűleg vagyontalan lehetett, mivel szülei igencsak ellenzik házasságukat. Anyja a pozsonyi káptalannál tiltakozott a házasság ellen, főleg azért, mert fia 6.000 forintnyi birtokrészt a leendő nejére íratott. Öt leányuk és egy fiuk születik, s Clara halálig boldogan élnek. Ő valamikor 1720 és 1725 között hunyt el, mert ebben az évben veszi el feleségül báró Giovanelli Judithot. E házassága ellen öccse, Ferenc László, a földvári apát tiltakozik - szintén anyagi megfontolásokból.  Úgy fest, Pál Lipót nem volt szerencsés a párválasztásban - legalábbis családtagjai szemében...

E házasságából két újabb fiú született. Az első az az Antal, ki később septemvir tisztségig vitte, s igen öntelten viselte bárói rangját, a második gyermek sajnos alig négy évesen elhunyt.

Pál Lipót 1743-ban, hetven évesen Pozsonyban hunyt el.

Ha valami jobban érdekel, vagy segítségre van szükséged: