A kis muzsikáló szerkezetek nagyban hasonlítanak az időmérésre szolgáló órák szerkezetéhez, ám van két lényeges különbség közöttük. Az első, hogy nem, vagy csak igen ritka esetben kell olyan precizitással működniük, mint az időmérő szerkezeteknek, hiszen elegendő, ha csak a dal lejátszásához szükséges pontosságot, ütemes működést tudják tartani, nem múlik működésükön semmilyen fontos dolog, mint az óráknál.
Azonban ennek hátránya is van: a szerkezetek sérülékenyebbek, ha valaki nem elég óvatos a felhúzásukkor, hamar eltörik a rugójuk vagy éppen a hangot adó fémfésűk sérülnek meg. A másik hibaforrás: mivel ritkábban vannak használva, hamar elszennyeződnek az érzékeny forgó alkatrészek. Ezért sokszor javításra szorulnak...
Tovább...
Újabb könyv a gyermekeknek.
Harmadik, gyerekeknek szánt könyvem a bányák világába vezet el. Élményszerűen megismerteti a gyerekeket a bányák típusaival, a bányászmesterség fortélyaival, a bányászok életével. Hazánkban még nem jelent meg eddig könyv a gyerekeknek a bányászatról. A kötet mellékletét képezi 4 db kivágómintalap, amelyekből egy aknaház és aknatorony makettje elkészíthető a részletes leírás alapján.
Tovább...
Könyv a bányászathoz kapcsolható műemlékekről
A könyv bemutatja a hazai bányászat múltjához kapcsolódó műemlékeket, azok történetét, állapotát. Elsősorban a bányászat ipari műemlékeire koncentrál, de nem lehet említés nélkül hagyni a nem termelési célú olyan építményeket, épületeket sem, amelyek szintén a bányászathoz köthetők. Hazánkban jelenleg tucatnyi bányászati műemléket tartanak nyilván, amik között a mérnöki alkotás csúcsát jelentő vasbeton aknatornyot ugyanúgy találunk, mint egykori teljes bányaüzemet. Ezekről az épületekről, építményegyüttesekről – egy az 1980-as években pár száz példányban kiadott minikönyv kivételével – még nem jelent meg kiadvány magyar nyelven.
Napjainkban általános vélekedés, hogy a bányászat kárt okozó tevékenység, emiatt egyre jobban háttérbe szorul és megszűnik. Ennek következtében gyorsan elterjedt a társadalomban az iparág lenézése, lebecsülése és a bányászat elutasítása – amiben nagy szerepet játszottak a korábbi évtizedek termelési körülményei, elsősorban a foglalkozás veszélyessége, a nehéz, piszkos munka képe és a gyakori balesetek, tragédiák emléke.
A könyv nem titkolt célja az ipari műemlékek bemutatása mellett a bányászat társadalmi elismertségének és elfogadottságának növelése.
Tovább...
Újabb könyv a gyermekeknek.
A templomok, a kálváriák, az út menti keresztek, a feszületek, a képoszlopok, a képesfák a hétköznapok kísérői voltak, és a haranglábakkal, harangtornyokkal együtt az ünnepnapok kiemelkedő pillanatainak helyszínei is. A könyv bemutatja a különböző felekezetek templomait, azok építészeti jellegzetességeit, belső berendezéseit, a hitélet egyéb építményeit...
Tovább...
Az úrkúti oxidos mangánércet 1917. augusztusában Meinhard Vilmos bányamérnök, az ajkai szénbánya igazgatója fedezte fel, amikor szén után kutatott Úrkút térségében. Mivel megfelelő hazai tőke nem állt rendelkezésre, egy német bank, német tőkések, valamint a terület birtokosa, gróf Zichy Béla részvételével részvénytársaság alakult a bánya megnyitására 1922-ben.
Tovább...
A pinceveszély-elhárítási tevékenység keretén belül igen fontos, hogy a földalatti üregekre, pincékre még azelőtt rábukkanjunk, mielőtt valami bajt okoznának. Ahhoz, hogy tervszerűen megismerhessük egy-egy adott település alápincézettségét, és megelőzhetőek legyenek az esetleges károk, feltétlenül célszerű a modern technikákat alkalmazni. Ma már léteznek ilyen módszerek.
Tovább...
A Budai Várról, annak történetéről, épületeiről az idők folyamán megannyi könyv, írás, tanulmány született. évente milliók és milliók járják be utcáit, tereit, budapestiek ezrei fordulnak itt meg naponta munkába sietve, ügyeiket intézve, vagy csak kikapcsolódást keresve.
Tovább...
Az elmúlt majd’ két évtizedben számos alkalommal kerestek meg olyan emberek, akik vályogból, földből készült házak felújításával, korszerűsítésével kívántak jobb körülményeket teremteni maguknak s családjuknak.
Ennek során rendre szóba kerültek olyan, a felújításkor elvégzett vagy elvégezni kívánt megoldások, melyek megvalósítása a vályogházak súlyos, sokszor visszafordíthatatlan károsodásához vezettek és vezetnek. És ez áll a nem földből készült falazattal rendelkező épületekre is.
Tovább...
A föld alatti tárolóterek, üregek, pincék tönkremenetelének természetes és mesterséges okai lehetnek. Ez utóbbiak – melyek gyakran a természetes folyamatok felgyorsítását eredményezik - szinte minden esetben emberi tevékenységre vezethetők vissza.
Tovább...
A hangkeltő eszközök ezer és ezer változata alakult ki az emberiség története során. Az automatikusan és a kézi meghajtással működő hangszerek, valamint a különféle automatikák története az emberiség története is egyben, mert minden korban tükrözték a társadalom, a művészeti és műszaki tudás fejlettségét.
Tovább...
Az alábbiakban egy olyan zeneautomata felújítását ismerhetjük meg, mely minden valószínűség szerint a legjelesebb ilyen szerkezeteket gyártó, a Griesbaum család tulajdonában álló cég műhelyéből került ki.
Tovább...
"A táj adott arra alkalmat ennek a népnek, hogy a barlangokba húzódjék, a történelem pedig nem adott alkalmat, hogy kihúzódjon belőlük..." (Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság)
Tovább...
A képzőművészek mindig nehéz helyzetben voltak, amikor a bányászatot, mint munkát kellett ábrázolniuk. A mélyben fekvő vágatok, a szűkös, zárt munkahely nem kedvezett a képzőművészeti alkotásoknak, ugyanakkor a megerőltető bányászmunka, a nem ritkán hősies tevékenység igazán jó okot adott volna a szakma ábrázolásához.
Tovább...
